London(29.fejezet)

Mire összekészülődtünk, igencsak későre járt az idő, ezért úgy döntöttünk keresünk valami jó kis éttermet és vacsorázni megyünk. Tom, révén, hogy Londoni, elég sok helyet ismert, így nem volt nehéz rá hagyatkoznom.

-Milyen jellegű kaját akarnál enni kicsi?.-kérdezte

-Londonit, még sosem ettem például Fisch and chipset, és ha lehet ne valami puccos helyre menjünk, semmi kedvem nincs  a rajongóid elől menekülni.

-Eve, ez London, itt senki nem rohangál utánam, az amerikaiak kicsit hevesek e téren, de itt nyugtom van, ezért is szeretek itt lenni.

-Áh, szóval, Mr. Runson, azt mondja, mi amerikaiak rámenősek vagyunk?.- bújtam oda hozzá, elkezdtem kigombolni az ingét , hogy mellkasát simogathassam, de lefogta a kezemet, és felnyögött. Kezével az állam alá nyúlt, hogy a szemébe nézzek. Utáltam amikor ezt csinálta, csak még jobban feltüzelt a tekintetével.

-Erről beszélek, ha tovább folytatod, nem lesz vacsora, mert az éhhalál széléig fogok veled szeretkezni.-súgta a fülembe, a testem megremegett és már a fenébe kívántam a kaját , semmi másra nem vágytam csak rá.

-Nem is vagyok már éhes!.-simítottam tenyeremet férfiasságára, és a fülét kezdtem el harapdálni.-elég leszel nekem te is!

-Nem, Eve, menjünk enni, ezt utána is folytathatjuk!

Megcsókolt, majd távolabb állt tőlem, tudta ő is, hogy sokáig nem kéne könyörögnöm, hogy maradjunk, de igaza van, ez ráér később is, nem csak a szexről szól a kapcsolatunk, úgyhogy mese nincs, most megyünk és eszünk valamit. Az előbbi kis akciónkon azért elgondolkodtam. Mi lesz ha ez elmúlik? De pont azért kell néha az ágyon kívül is programot csinálnunk hogy jobban megismerjük egymást, hogy legyen közös érdeklődésünk, közös témánk, közös elfoglaltságunk. Nem szabad örökké arra gondolnom, hogy az ágyba cipelném minden pillanatban. Talán azért koncentrálódik az elmém csak ilyenekre, mert ő az első olyan férfi aki maximálisan ki tud elégíteni.

-Induljunk.-kértem, hiszen ha tovább gondolkodok, tuti neki esek. Olyan jól nézett ki. Egy világos farmer volt rajta, egy fehér ing és egy vékonyabb bőrdzseki. Akaratlanul is össze öltöztünk. Rajtam is egy világos farmer és egy fehér hosszú ujjú felső volt v kivágással és egy világos bézs bőrkabát. Ezt Tom is észrevette, mert elkezdett nevetni.

-Úgy nézünk ki, mintha testvérek lennénk.-fordított a tükör felé. Igaza volt.

-Jaj, reménytelen vagy.-nevettem fel.

Nagy nehezen elindultunk, Tom leszólt a portára , hogy kérnénk egy taxit és mire leértünk ott is volt.Hiába kérdeztem , hogy hova megyünk azt mondta, meglepetés.

-Tom, engem el ne merészelj cipelni a híres London Eye-hoz, mert ha csak ránézek kitör a frász, nem bírom a magasságot. Szóval az ilyenektől kímélj meg jó?

-Nyugi, nincs London Eye.-vigyorgott.

Egy nagyon kellemes étterembe mentünk. Semmi csicsa. Hangulatos, nem messze a Ritztől. Én természetesen Fisch and Chipset kértem. Tom meg valami kimondhatatlan izét, ami ráadásul nagyon gusztustalanul is nézett ki. Utóbb kiderült, hogy valami puding féleség, de kértem ne is részletezze miből áll, nem vagyok rá kíváncsi. Próbált rábeszélni, hogy legalább kóstoljam meg, de hajthatatlanul ellenálltam. Rendeltünk egy üveg pezsgőt és beszélgettünk. Tom meglepődött, hogy nem vagyok oda a borért.

-Csak kólával szeretem.

-Hogy mivel?.-nézett rám, mint borjú az új kapura.

-Boros kóla! Azt ne mond , hogy még sosem ittál olyat?.-nevettem

-Nem, nálunk ha valaki nem szereti tisztán akkor az  szódával issza.-nézett rám értetlenül.

Odahívtam a pincért és rendeltem egy üveg bort és két kis üveg kólát, amint megérkezett elkezdtem mixelni Tomnak a boros kólát.

-Én ezt meg nem kóstolom.-rázta fejét.

-Jó, akkor nincs hancúr.-jelentettem ki kőkeményen, alig bírtam visszatartani a nevetésemet, mikor megláttam döbbent arcát kedvesemnek.

-Na jó, de ebből is látszik, hogy neked már megint azon jár az eszed, bár be kell valljam hízelgő rám nézve. Ezek szerint kielégítem a kisasszony igényeit.-nézett rám kihívóan.

-Csak idd meg!.-néztem rá gonoszul.-amúgy meg, ki az akinek ezen jár az esze, te leszel képes inkább meginni, mint hogy kihagyd az esti légyottunkat..-nevettem fel.

-Na jó, kvittek vagyunk, add ide a mérgemet.-röhögött.

Tom szinte se perc alatt megkóstolta, majd meg is itta a pohár tartalmát.

-Na látod, hogy finom.-mosolyogtam kedvesem arcába, közelebb húzódva hozzá egy csókért. Ajkain még érezni lehetett a bor és a kóla ízét, nyelvünk összeért és ízlelgetni kezdtük egymást. Figyelmeztetnünk kellett magunkat, hogy azért mégsem vagyunk tinik és hát nyilvános helyen vagyunk, úgyhogy nagy nehezen de befejeztük egymás kóstolgatását.

-Ez tényleg finom!

-Ugye?.-húztam ki magam büszkén, hiszen igazam volt

-Én a csókra gondoltam.-húzta csibészes mosolyra a száját.

-Jaj, Tom, ne vicceld el.-kértem ki magamnak.-most komolyan ugye hogy finom?

-Igen, tényleg az.-vigyorgott.

-Lehetetlen egy alak vagy.- ráztam a fejem mosolyogva.

Nagyon jó kis esténk volt. Beszélgettünk a munkájáról, a következő filmjéről, ami arról szól, hogy a

 *világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie. Persze a végén kiderül, hogy az egész csak egy illúzió és Taddy, akit Tom játszik szintén egy beteg a többiek közül, csak azt képzeli, hogy rendőr. Tom többet nem volt hajlandó elárulni, hiszen köti a titoktartás. Martin Scorsese egy remek szakértője ennek a műfajnak, legalábbis Tom szerint és nagy megtiszteltetés , hogy vele dolgozhat.

Beszéltünk még arról, hogy a klubbot végleg átalakítjuk éjszakai hellyé, elegem van a napközbeni tingli tangliból és hát megbeszéltük, hogy lakást, vagy házat kell keresnünk. 

Zoénak már megvan a lakás az egyetem közelében, de ha mi tényleg össze akarunk költözni, akkor ideje nekiállni keresgélni. 

Tom még nem tudja mikor kell visszajönnie Londonba forgatni, de még az is elképzelhető , hogy mégis Amerikában fognak forgatni. Semmit nem tudunk, de azt igen, hogy amíg tudunk együtt keressük az ideális házat.

Késő estig beszélgettünk, sétálva indultunk vissza. Útközben még egy fagyit is ettünk. Londonhoz képest elég kellemes volt az idő, így a szállodáig vezető utat végig gyalog tettük meg.

-Lezuhanyozom.- közölte ahogy felértünk a szobába.- utána ha van kedved nézhetnénk valami jó kis filmet.

-Szuper!.-mosolyogtam rá.-,de nekem más terveim voltak, legalábbis egyenlőre.

Tom bement a fürdőbe, hallottam, hogy megnyitja a csapot. Én is gyorsan levetkőztem és utána settenkedtem. Amint elhúztam a kabin ajtaját meglepődtem. Tom ott állt és látszott rajta, hogy várt engem.

 -Azt hittem nem jössz utánam.-húzott magához a vízsugarak alá.

-Ki nem hagynám.-bújtam oda hozzá.

Óvatosan de mégis hatalmas szenvedéllyel kezdtük el kényeztetni egymást. Illatos tusfürdővel simogattuk egymást minden porcikáját, miközben szánk egy pillanatig se engedte el a másikat.Tom Miután leöblítette rólunk a tusfürdőt a hálóba vitt a karjaiban, játékosan az ágyra dobott, majd  lábam közé furakodott és édes nyelvcsapásokkal kezdett el kényeztetni. Tarkójánál fogva húztam magamba még közelebb, elégedetten vergődtem a karjaiban, hiszen , a fellegekbe repített , lassan ujjait is belém nyomta, a hátam ívben megfeszült. Nem bírtam tovább érezni akartam férfiasságát. Egy határozott mozdulattal ellöktem magamtól és a hátára fordítottam. Most én vettem számba kőkemény péniszét és kezdtem el szopogatni, kezemmel fel-le jártam rajta, evvel is még nagyobb örömet okozva neki. Ő sem bírta. Pillanatok alatt maga alá gyűrt és belém nyomult. Hangos sóhajaink hallatszottak az éjszakai csendben, ahogy nyögéseink megtörték az éjszaka nyugalmát,éreztem, hogy Tomnak már nem kell sok, ahogy nekem sem.

-Kérlek,- nyögtem elfulló hangon és a fenekébe markolva ösztönöztem gyorsabb mozgásra. örömmel megadta nekem, vadul és gyorsan hajszolt minket, majd végre megéreztem merev férfiasságágnak lüktetését, és ezzel engem is elöntött a katarzis.






* forrás port.hu ( A viharsziget című film előzetes tartalma)