2011. jún. 10.

Elemi ösztön!(12.fejezet)






Daviddel, nem nagyon találtuk a közös hangot, ezért a közös vedelést és az erotikus táncot részesítettük előnyben. Nem volt érdekes a pasas. Tipikus szépfiú, ja és a kapuzárási pánik korban. Szóval felejtős volt, de mivel úgy tartja a mondás kutya harapást szőrivel, nem ellenkeztem. Ki tudja, az ágyban még jó lehet. Egyenlőre nem terveztem vele meglépni, jól esett a zenére vonaglani és kitombolni a bennem lévő düht és csalódottságot. Meg különben is, nem hiszem, hogy éjfélkor le kéne lépni egy buliról, hiszen az csak most kezdődik.
Körbenézve a klubbon, most kezdett igazán szállingózni a tömeg, ahogy a szemem végig futtattam a helységen, jól eső büszkeség fogott el. Az enyém, és én hoztam létre. Olyan volt mint a második gyerekem és így nézve, most már biztos voltam , hogy át kell alakítani. Még egy utolsó pillantást vetettem a bejáratra, hogy lássam az érkezőket de kár volt. David épp hozzám dörgölőzve csókolta a nyakamat, de én a bejáratot figyeltem, a szemem a belépő Tom szemébe fúródott. Elvesztem, ha David nem fog összeesek. Tom szikrát hányó szemei megindultak felém, majd keze a fejem mellett csapott le Davidre. 

Elöntött a düh, mégis mit képzel magáról.

-Mi a jó büdös francot csinálsz te idióta.?

David inkább felállt és ott hagyott minket. Gondolom sejtette, hogy ez nem az ő csatája.

-Leszedtem rólad a kis férget, még ki sem hűlt az ágyunk amibe az éjjel aludtunk, de te egy kis vita miatt máris mást cipelsz bele.
A hangja higgadt volt, de pont ez volt benne az ijesztő. Viszont ha szemmel ölni lehetne , már halott lennék. Az én nézésem se kutya, de az övé! Hát az nem semmi.

-Ja, bocs. Én azt hittem nem gondolkodunk, csak jól érezzük magunkat.-köptem felé dühösen.

Megragadva a karomat elkezdett húzni , fel az irodámba. ott aztán nekem esett. Olyan mohón kapott a szám után azt hittem menten felfal. viszonoztam, nem tudom miért. Az agyam kikapcsolt és hagytam, hogy irányítson. Az őrületbe kergetett ahogy a melleimmel játszott, a mellbimbón karcolta a bőrét. Keze utat tört magának nőiességembe és az ujjait belém mártva hajszolt gyorsabb mozgásra. Nem bírtam, érezni akartam magamban. Megőrjített! Olyan volt mint valami drog a vele való szeretkezés, mindig többet és többet akarsz belőle.
-Tom,-nyögtem.
Értette a célzást, lefeszegette magáról a nadrágját és durván felöklelt. A hátam ívben megfeszült a kéjtől és hangos nyögéssel adtam a tudtára, hogy élvezem amit csinál. Mint valami állatok, ösztönből szeretkeztünk. Tom mozgása egyre vadabb és gyorsabb lett és én ismét éreztem azt a kábulatot, amit a múltkor a terasz padlóján. Kicsavart. 
Az élvezettől fátyolos tekintettel feküdtem a padlón, de most muszáj volt összekapni magam. Hirtelen pattantam, fel, hogy felöltözzek. Kicsit meg is szédültem, de nem foglalkoztam vele. Miután villám gyorsan magamra rángattam a ruháimat, Tom szép lassan gombolta be az ingét és felém közelített, ahogy hátráltam a falnak ütköztem.
-Akkor most már hajlandó vagy végig hallgatni?-kérdezte cinkos mosollyal a számat nézve.


-Nem, nem érdekel. Köszönöm szépen az estét jó volt! Majd ha megint erre járnál benézhetnél, löktem el magamtól és nyitottam nagyra az irodám ajtaját, de én lepődtem meg. Bobby és az egész csapat az ajtóm előtt állt. Még Cat is. Árulók gondoltam magamban. Úgy tódultak be hozzánk , hogy én ki sem tudtam menni az ajtón. Elsőre Bobby szólalt meg.


-Meg tudtátok beszélni?

-Nem, Bobby, mert nincs mit megbeszélni, és ha szabad lesz, ez az én irodám kifelé mindenki!-adtam hangot nyomatékosan akaratomnak. Persze ők összenéztek és csak vigyorogtak. Cat is nekifogott a mondandójának.

-Szerintem beszéljétek meg.

-Nem akarok vele beszélni! Értsétek meg, rogytam le a székemre, mint aki feladta a harcot.


-Amint látom, nem épp beszélgettek, de a szex is egy kifejezési mód. Mutatott Toby a földön heverő bugyimra.

-Nagyon vicces vagy Toby, de szart se tudsz az életemről, arról, hogy mitől borultam ki, arról, hogy ki is vagyok valójában. Szóval fogd be a pofád és takarodjatok ki az irodámból.


Megszeppenve nézet rám mindenki, de senki nem mert ellenkezni. 

-Te maradsz!-szóltam rá jelentőség teljesen Tomra.

Mikor végre mindenki kivonult becsuktam az ajtót.És közöltem Tommal a feltételeket.

-Ez az egy lehetőséged van, jól gondold meg mit beszélsz! Kérdezhetsz is, de csak ha befejezted akkor válaszolok és mondom el az én kis mondókámat. Rajtad áll élsz e vele, vagy most azonnal elmész!-jelentettem ki határozottan .

Nincsenek megjegyzések: