2011. jún. 29.

Az igazság, legalábbis majdnem.....(18.fejezet)

Tom rám emelte szemeit, ezzel jelezve, hogy hallgatja a mondani valóm. Keze az enyémen pihent óvatosan megszorította bátorítás ként és én belekezdtem.

-A z érettségire a szüleimtől kaptam egy európai utazást. Ez az utazás volt ami megváltoztatta az életemet.Az utolsó állomás London volt, hát nem mondhatnám , hogy abban a két hétben szolid életformát folytattunk, de tudtuk mindig hol a határ. Egészen Londonig, ott aztán az utolsó esténken ,hagytuk magunkat belevezetni a Londoni éjszakába.
Azon az éjszakán gyökeresen megváltozott az életem, még ha nem is emlékszem rá. Iszonyatosan berúgtunk a csajokkal és összeszedtem valami pasit a bárban, de nem csak én hanem a csajok is. Ennek az lett az eredménye, hogy négyünkből ketten teherbe is estünk. Fogalmunk sem volt róla, csak már mikor hazajöttünk hetekkel később derült ki. Kerestettük, de mivel semmire nem emlékeztem, még a klub nevére sem, esélytelen volt a keresés. tudnod kell, hogy a minden napjaim e körül a személy körül forogtak, megszállottan kerestem Zoé apját egészen mostanáig. Körülbelül két, három hónapja, adtam fel. Még mielőtt téged megismertelek. Egyszerűen most fogyott el a türelmem. Azóta nem volt komoly kapcsolatom, megjegyzem előtte sem. Csak a munkámnak éltem és Zoénak. A szüleim rengeteget segítettek, hogy be tudjam fejezni a tanulmányaimat. Hiszen egy biztos állás nélkül esélyem se lett volna Zoénak normális életet biztosítani.  Természetesen Zoé, mindenről tud, és a közvetlen környezetem is.A külvilágnak lett csak az a verzió beadva, hogy Zoé apja halott. Ne kérdezd miért, apámék annak idején így látták jónak, csak engem akartak vele védeni. Zoé, azzal a tudattal éli a napjait, hogy az apja valahol létezik a nagyvilágban. Sajnos egy pólón és egy nyakláncon kívül nem maradt belőle semmi. 
El akartam mondani, mert tudnod, kell, hogy fontos vagy nekem, és bennem ezek a dolgok nagyon mély és fájó sebet hagytak, tudnod kell, hogy komolyan gondolom a kettőnk dolgát, és lehet különös, de te vagy az első ember akit ennyire közel engedtem magamhoz. Nem tudom megmondani miért, de be kell valljam , hogy őt látom benned. Legalábbis amire emlékszem. Hozzá teszem nem ez volt ami miatt utat adtam ennek a kapcsolatnak. Egyszerűen beléd szerettem.

Lehajtott fejjel sikerült befejeznem a mondani valómat, a szememből záporoztak a könnycseppek. Rettenetesen féltem Tom reakciójától. Attól, hogy egy ócska kurvának fog tartani, aki tizenévesen felcsináltatta magát egy bulin, de Tom ismét bebizonyította, hogy jó ember.

-Nézd kicsi, ettől te még nem vagy szar ember, egyszerűen ezt hozta a sors, és minden tiszteletem és becsületem a tied, hogy ilyen ügyesen helyt álltál. Még ha a szüleid segítségével is. Remek emberek lehetnek. Te meg remek anya. Zoé nem kívánhatna jobbat magának.  Eve szeretlek, de ezt már a reptéren is próbáltam a tudtodra adni. Zoét is szeretem és nem tudom mit hoz nekünk a jövő mint már mondtam. Próbáljuk meg, és élvezzük, ennyit ígérhetek egyenlőre, de azt tudnod kell, hogy per pillanat nem tudnám az életemet elképzelni nélküled.

-Köszönöm-bújtam az ölébe-szeretlek!


-Na gyere, feküdjünk le aludni, sok volt ez neked mostanában. Aludjunk és holnap kitaláljuk, hogyan tovább. 

-Ezt hogy érted?

-Hát, elég sok dolgunk lesz. Érettségi, lakáscsere, klubfelújítás. Pihenned is kell. És én itt leszek segítek. Igaz néha nekem is lesz munkám de majd valahogy összehozzuk. Ketten együtt könnyebb lesz. Eve ne feledd, már nem egyedül kell megoldanod mindent.

-Istenem, mivel érdemeltelek ki.


-Na csak, gyere mindjárt megmutatom.

Incselkedve mint két tini szaladtunk a hálóig, ha Zoé most nem kell fel ránk akkor sosem, de most ez sem tudott visszafogni. Élveztük, hogy végre tényleg egy pár vagyunk.

Nincsenek megjegyzések: