Elemi Ösztön!!!(11.fejezet)

Délután, miután sikerült kikászálódnunk az ágyból neki álltunk Tommal valami kaját összeütni,hogy  mire Zoé hazaér legyen valami ehető is itthon. Épp a zöldségeket daraboltam, amikor szóba került, hogy mit csinálunk este.
-Nekem, mindegy Tom, de most hogy mondod, mi a hétvégén el kell, hogy utazzunk anyámékhoz.

-Jó semmi, gond, én úgy is hétfőn kezdek megint forgatni, vasárnap repülök.-A vér is meghűlt bennem, azért ha az ember fia kapcsolatba bonyolódik egy színésszel, megfordul a fejében, az ezzel a ténnyel való problémák felismerése. De nem. Nem is én lennék, ha ezt elfelejtettem volna. Az azért fájt, hogy ezt csak így mondja, nyugodt hangon, mintha ez tök természetes lenne.

-Hova mész és mennyi időre?- nem tehetek róla, de ismét felkerült rám, a maszkom, újból olyan voltam mint egy héttel ezelőtt. A kemény és higgadt üzletasszony, de a hangom elárulta a kétségbe esésemet.Viszont a válaszra végképp nem voltam felkészülve, és nem is inkább a válaszra, hanem, arra, hogy ő fel sem fogja hogy akkor ez mit jelent, vagy ha fel is fogja nem érdekli.

-Londonba , két hónapra, de lehet , hogy csúszni fogunk.


A világ akkor ott omlott össze bennem, két hónapra elmegy és még csak el is felejti elmondani. Az elején szólhatott volna, mire belerángat ebbe a kurva kapcsolatba. Éreztem, hogy baj lesz ebből a gyors tempóból, de nem tehetek róla. Egyszerűen vonz a lénye. Basszus, hogy mekkora hülye voltam, ha szép lassan haladtunk volna, most nem ejtettek volna padlóra. Egy hétig szórakozott velem, megdöntött és most távozik, de ami a legjobban dühített és végül a dühöm kirobbanásához vezetett, hogy képes volt a kis játékába Zoét is belerángatni. A kocsival, az ígérettel a forgatásra. Robbantam. Fel alá járkálva a konyhában adtam ki magamból a mérget, nem feltétlenül, úri asszony módjára.

-És te ezt mégis mikor akartad velem közölni? Vagy talán semmi közöm  hozzá? Hogy a picsába lehettem ilyen hülye. Anyuci megdugva, gyerek lekenyerezve és már kész is.


-Eve, állj, le!-Ha nem lennék ilyen edzett, megijedtem volna a hangja nagyon határozott volt, de nem volt ideges. Inkább parancsoló. Na abból nem eszik, nekem senki nem parancsolhat. Saját köldököm van.

-Nem állok meg, elmondanád , mégis te hogy képzelted ezt az egészet kettőnkkel?

-Sehogy , bassza meg! Érted! Berobbantál az életembe és nem gondolkodtam, csak élveztem, hogy vagy nekem. Ennyi érted, a kurva életbe.


-Takarodj a házamból!!! Velem te ne üvöltözz a saját házamban. Húúz innen a picsába, látni sem akarlak!


-Eve, beszéljük meg, két hónap nem vészes, és te is átjöhetsz hozzám, és én is talán haza tudok jönni egyszer kétszer.

-Takarodj! Amíg nyugodt vagyok, nem érdekel, húúz innen el!

Itt már nem bírtam tartani magam, patakokban folyt a könnyem,na nem érte ejtettem könnyeket. Azt már az életem megtanította velem, hogy pasiért nem érdemes sírni. Magamat sirattam. Tizennyolc évi személyiség zavar után, végre mertem önmagam adni, és tessék belém rúg. Nem azzal volt a bajom, hogy dolgoznia kell. Hiszen ez a munkája. De az eltelt pár nap alatt lett volna ideje elmondani, hogy legyen választásom. Az hogy kell e nekem ilyen élet vagy nem. A döntés jogát vették el tőlem. Ismét. Ahogy tizennyolc évvel ezelőtt is. Egyedül kellett döntenem, mert akkor is átvágtak.
Tom, összeszedte a cuccát és elment, hatalmas erővel becsapva az ajtót. Azt hittem kiesik a helyéről. Összerezzentem. Fájt, hogy meg sem próbált beszélni, egyszerűen közölte, hogy ő csak jól érezte magát. Az utolsó könnycsepp elmorzsolása után, emelt fejjel álltam neki a nap további teendőinek. Szülőkkel beszéltem, érettségi bankettet szerveztem. Zoé, amikor hazajött kérdezte Tom hol van, mert hogy meghozta a kocsit épen és egészségesen. Akkor tudatosult bennem, hogy baszki, Tom vajon hogy ment el. Fogalmam sincs, mert a padlón fekve hisztiztem. Tom biztos azt hiszi őrült vagyok, hogy így kiborultam, de ő nem tudja az előzményét az egésznek. Annyit tud , hogy Zoé apja meghalt.

Vissza kell vinnem a kocsit, temettem arcomat a kezeimbe, a konyhaasztalnál ülve, miután Zoéval egyeztettük a bankett utolsó részleteit is.

-Anya mi a baj?

-Semmi kicsim, fáradt vagyok, menj csak fel, én még beugrok a klubba.

-Oké, majd a riasztót kapcsold be.

-Oké, jó éjt kicsim!

-Szia anya.

Hálás voltam Zoénak , hogy nem faggatózott, holott biztos voltam benne, hogy nagyon is tudja mi történt, hiszen, soha nem látott még így. Soha nem hoztam haza pasikat. Ha randiztam és szex is volt, indig én mentem inkább, és utána haza is jöttem. Azon gondolkodtam, hogy kéne visszavinnem az autót Tomnak.
Úgy döntöttem, leszek olyan gerinces és én viszem vissza neki, majd lerakom a ház előtt, a kulcsot meg berakom a postaládába. Hívok egy taxit és bemegyek utána a klubba. Kibulizom magamb a csajokkal.
Magyarán szólva, leiszom magam.

Ahogy beültem a kocsiban, rögtön rájöttem, hogy életem legnagyobb hülyeségét készülők elkövetni magam ellen.
Kínzom magam! Az egész kocsiban az ő illata terjengett, de erőt véve magamon, kínok közt, de elindultam.
Viszonylag gyorsan oda is értem. Nagy levegőt véve leparkoltam, majd a kulcsot bedobtam a postaládába. Épp halásztam elő a telefonom, amikor egy taxi állt meg a ház előtt és Tom szált ki belőle egy szőke lánnyal.
Mondani sem kell, elkapott az ideg, szóval, neki tényleg csak ennyit jelentett ez az egy hét. Basszus, nem hiszem el , hogy ekkora egy féregbe kellett nekem pont beleesnem. Igen, beleszerettem.

Mivel jól nevelt vagyok és még ráadásul rohadt büszke is. Köszöntem.

-Sziasztok! Tom, köszi az autót, a kulcsot betettem a posta ládádba. Kérem, várjon,-szóltam a taxisnak- majd ismét Tomhoz fordultam.-Még egyszer köszönöm. Sziasztok!

Bevágódtam a taxiba és már mondtam is a címet. Tomnak a meglepetéstől ideje sem volt reagálni. A taxiból még láttam, hogy Tom elindul az ajtó felé a lány meg kullog utána két nagy gurulós bőrönddel.

A klubba érve azonnal kértem egy üveg tekilát. Cat kérdőn nézett rám, de intettem a fejemmel, hogy addig míg nem iszok nem mondok semmit. Tudomásul véve, intézte a dolgát a fél szemét mindig rajtam tartva.
Nem sok idő alatt végeztem vele. Cat jött oda ijedten, hogy itt van valami színész és velem akar beszélni.

-Cat, elegem van a színészekből. És ráadásul tök részeg vagyok, nem tudnád elintézni helyettem.?

-Nem, azt mondja, hogy téged akar.


-Azt nem mondta miért?


-Nem!


-Akkor kérdez meg tőle mit akar, és ha fontosnak ítélem meg megyek, ha nem , akkor kérjen időpontot.

Na itt már Cat is röhögött, de elment. Kértem a csajoktól még egy kis piát, a biztonság kedvéért váltottam pezsgőre.Az első korty hűsítő nedű után tudtam, hogy elkövetem azt a hibát, hogy keverem, de nem érdekelt.

-Cat visszaérve egy cetli nyomott a kezembe!

"szexi vagy, iszol velem most valamit vagy kérjek időpontot"
David.

-Na basszus, Cat, hol az a fazon, nézd mit írt-nyomtam vigyorogva barátnőm kezébe a cetlit.

-Ott ül a pult végénél., drágám, nem tudom mi történt Tommal, de gondold meg mit csinálsz!

-Meggondoltam bassza meg, szakítottunk, mert baszta velem közölni , hogy elutazik két hónapra Londonba. Ja és ezt mind halál nyugodtan nyögte be ma végül. Ma érted, nem egy hete, ma! Cat, nem hagyott választás érted, megdöngetett most meg mehetek a picsába. ja, és ezt onnan tudom, hogy közölte mikor kérdőre vontam, hogy ő nem gondolkodott, hanem csak jól érezte magát.Hát tudod, mit mondok. Basszon egyedül, tudja meg milyen keserves és most ha megbocsátasz de odamegyek ehhez a Davidhez.